Mindenki tudja, hogy ha a rádióban a kedvenc zenés csatornádat akarod meghallgatni akkor hangolni kell a készüléket. Vagyis …

Rádiófrekvenciákat keresünk, ha megtaláltuk a megfelelőt, akkor hallhatjuk a rádió adását. Mi a rádiófrekvencia? Ha itt elakadtál, olvasd el! https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1di%C3%B3hull%C3%A1m

Röviden: azok az elektromágneses hullámok, amik bele esnek az úgynevezett rádiófrekvenciás tartományba. A hullámokat egy vevő készülékkel képesek vagyunk befogni, persze csak akkor, ha van adó, ami ezeket képes sugározni. Az adó jelölése: Tx – transmitter, a vevőt Rx- receiver néven is illetik egyes írások. A rádiófrekvenciás tartomány pedig 3 Hz-nél nagyobb és 300 GHz-nél kisebb. A Hz (Hertz) a rádió frekvencia mértékegysége, ami arra utal, hogy a rádióhullám egy másodperc alatt hányszor ismétlődik meg. pl. 1 Hz azt jelenti, hogy 1 másodperc alatt 1 hullám ismétlődik, 2 Hz esetén pedig egy másodperc alatt 2 db. Mérésekor tehát azt vizsgáljuk, hogy 1 másodperc alatt hányszor ismétlődik meg a hullám.  A hullám hossza azt fejezi ki, hogy a rádióhullám megmérhetően milyen távolságon ismétlődik és ez a hosszúsági mértékegységekkel kifejezhető érték. A VHF hullámsávba tartozó hullámok hossza kb. 2 méter.

Hogyan terjednek a rádióhullámok?

A rádió hullámok egyenes vonalban terjednek az Rx és a Tx, tehát az adó és a vevő között. Azonban ha egy tárgyba (tereptárgyba) ütköznek, úgy viselkednek mint a fény. Vagyis elnyelődnek, áthaladnak, visszaverődnek, attól függően, hogy milyen tulajdonságú, anyagú, felületű stb. a közeg amivel találkoztak, illetve milyen méretű a hullámhossz. A rádióhullámok megfelelő adását és vételét megfelelően méretezett antenna segíti. Az antenna méretét célszerű szakemberekkel meghatároztatni a sikeres működés érdekében.

Ez így jó vaskos volt elsőre, de fontos ahhoz, hogy tovább tudjunk haladni.

A rádiók között különbséget teszünk az alapján, hogy melyik frekvencián képesek működni. Ezek alapján a hobby kategóriában három csoportot szoktunk megkülönböztetni.

VHF – A rádiók a 30MHz és 300 Hhz között üzemelnek (az elterjedt kézi eszközök azonban a 140MHz – 174MHz). A hullámhosszuk kb. 2 méteres. Ez a hullámhossz lehetővé teszi, hogy a szabadban jól terjedjenek a hullámok, fák, erdők, dombok, hegyek között is.

UHF – 400MHz – 470MHz között működnek. Hullámhosszuk kb. 70 cm, ennek megfelelően, vastag fal, fémszerkezet, szélesebb erdősávok akadályt jelenthetnek.

PRM446 – A UHF hullámsáv egy szűk szeletét használják, a  446.000MHz – 446.200MHz között üzemeltethetők. Viszonylag kisebb teljesítményűek az ilyen készülékek. Ezek a készülékek engedély és díjfizetés nélkül használhatók. A kisebb teljesítményük miatt elsősorban játékra használt, közkedvelt néven Walkie-talkie-k. Olcsóbb kategóriába tartozó eszközök, általában szerényebb szolgáltatásokkal.

Akkor most jöjjenek az engedélyek.

Magyarországon engedély nélkül a PRM frekvenciákon lehet forgalmazni, szabadon, bárkinek.

Rádió engedélyekről itt tudhatsz meg többet: http://wiki.ham.hu/index.php?title=R%C3%A1di%C3%B3amat%C5%91r_enged%C3%A9ly

A rádiózás adott estben életet menthet. Lehet zavaró vagy félrevezető, ha valaki felelőtlenül használja, ezzel akár kárt is okozha. Ezért nyilvánvalóan rendet kell tartani ezen a területen. Persze az nagy kérdés, hogy hány cég és kisvállalkozás, építő, túrázó, tájfutó, paintball fan, hajós, horgász, mezőgazdász, vadász, kamionos és más taktikai jellegű sportokat űző személy használ ma nálunk engedély nélküli főleg Kínából származó rádiókat. Mert nem kell kiépített struktúra, mert ingyenes a beszélgetés, mert egyszerre többen is hallják amit forgalmaz stb. és még számos olyan speciális előny miatt amit nem lehet mind számba venni.

Az is nagy kérdés, hogy kellően szigorú szabályozás talán még egy előző politikai korszak jegyeit is magán viseli ahol tiltott volt minden szabad és ellenőrizetlen csatornán való közlés. Ez hasznos-e a mai technikai és szabadabb társadalmi körülmények között? Lehet vitatkozni azon is, hogy nálunk nem, de ha Budapesttől 600 km távolságba bérelsz egy tengeri hajót, senki nem kér engedélyt ugyanakkor természetes, hogy használod és ismered a VHF és UHF rádiózás alapjait. Ez ott létkérdés. A tengeri hajósvizsga egyik modulja.

Mindenütt a világon a frekvencia kiosztást jogszabályok határozzák meg. Mivel egyes frekvenciákat deklaráltan meghatározott célokra használnak, fontos tudni, hogy ki milyen frekvenciákat és milyen célra használ. Más forgalmazásának, beszélgetésének megzavarása nem illő. A munkafrekvenciák megzavarása pedig tilos! Mielőtt elkezdünk forgalmazni valamelyik frekvencián tájékozódjunk előre!

A frekvenciák között is van nagyon súlyos tabu. A 137MHz alatti frekvenciákat a repülésben használják. Ezeket megzavarni, de akár csak belehallgatni tilos. A repülésbiztonság miatt azon túl, hogy súlyos neveletlenség, büntetendő is!  (Mérhetetlen bunkóságnak tartom a repülőforgalom lézerrel való megzavarását is, és mindenféle eszközzel rendszeresen és sokat közlekedő emberként remélem, hogy jól meg is büntetik az ilyen „játékot”)

A másik tabu frekvencia a 470 MHz feletti a földi műsorszórásban használt frekvenciák aminek a megzavarásával komoly ember nem foglalkozik. Véletlenül egyébként néha tanúi vagyunk hatósági forgalmazásnak ezeken a frekvenciákon. Nyilvánvalóan csak tévedés lehet.

A mai lecke vége a rádiók típusai. A sokféle szabvány és szolgáltatás megismertetését nem tartom célomnak, aki bele akar mélyedni az majd utána néz más forrásokból, ezek egyébként is folyamatosan változnak.

Két alapvetően kiépítés és használati szempontú felosztást azonban érdemes tisztázni. Rádióállomás lehet kereskedelmi forgalomban vásárolt, de lehet saját építésű is.

Használat szempontjából lehet kézi (hordozható) és asztali kivitelű rádiók. Mostanában népszerűek főleg a teherszállító cégeknél a járműbe szerelhető rádiók, amik sok esetben az asztaliak egy speciális változatai.

Asztali rádió.

Kézi rádió: